Történetek kávé mellé

Lajosnak

Azt érzem, hogy megkopott az ujjam.

Nehezebben jönnek a gondolatok, lassabban forognak a fogaskerekek és nem tudom, hogy ennek az-e az oka, hogy az elmúlt négy hónapban mérhetetlen mennyiségű szeszt sikerült összekevernem mérhetetlen mennyiség antidepresszánssal, vagy az, hogy mérhetetlenül mennyiségű szellemi munkát végzek?

Mindenesetre egy mérhető eredményem azért már van:  a nappali ’vókingded’ effektus nem kifizetődő. A munka utáni borocska sem, a bogyók pedig egyenes arányban vezetnek valami Nakonxipán nevezetű helyre, ahol varázslók, hercegnők minden áldott este pókvelőt, békalábat osztogatnak. 

 

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!